1. lett személy, kül. férfi. | ▸ a lettek

2. e nép nyelve.

1. keletkezik, létrejön. lesz eredménye.

2. ritk valamivé, valamilyenné válik. férfivá lesz. | ▸ valaki valakié lesz | a jelzett nagyságúnak, mennyiségűnek bizonyul, ill. akkorává válik. 2 mázsa lett. | a jelzett nevet kapja. a fia pál lett. | idő(szak) bekövetkezik. hamarosan ősz lesz; ▸ vége lesz valaminek valakinek

3. vhova, valamilyen helyzetbe, állapotba kerül. hova lett?; rosszul lett.

4. biz valaminek a birtokába jut. lakása lett.

5. <a van ige jövő idejeként.> holnap kedd lesz. | <igei-névszói állítm részeként, a jövő idő kif-ére.> félek, hogy beteg lesz. | ▸ leszel lennél, lenne olyan szíves, jó, kedves

6. ▸ lett volna | ▸ lenne látnám, ha közelebb lenne. | <ik-s ige hat-i ign-vel, valami bekövetkeztének kif-ére.> meg lett mondva (helyesebben: megmondták v. megmondtuk).

7. valószínű, hogy van; lehet. [ki csenget?] jóska lesz.

[ fgr ]

1. keserűvé válik. megkeseredett a mák.

2. valaki, valami örömtelenné, keserűvé válik. megkeseredett az élete.

1. a fejen az emésztőcsatorna kezdeti nyílása a mögötte levő üreggel együtt. | (a két) ajak. szájába harap. | szájüreg. bevesz a szájába valamit.

2. az ember testének ez a része mint a beszéd szerve. ▸ valakinek a szájjába adja a szót ▸ a szájamból számból vette ki a szót ▸ olyan nagy akkora a szája, mint a bécsi kapu | <híresztelés, megszólás, pletykálkodás jelképeként.> ▸ a falu, a világ szájára kerül szájára veszi a világ | szó, beszéd <a tettel ellentétben>. csak szájjal segít.

3. üregnek, üreges testnek, szervnek a nyílása. a barlang, a kulacs szája. | völgy, hegyszoros bejárata, torkolata. ▸ szájába rág valakinek valamit ▸ egy szájból hideget, meleget fúj ▸ megégette a száját a forró kása

[ fgr ]

1. étel, ital v. nyálban oldódó anyag által a nyelven, az ízlelőszervben keltett érzet. | valaminek ezt keltő hatása, tulajdonsága. a dinnye íze. | <kif-ekben.> ▸ valakinek a szája íz | ▸ keserű lett megkeseredett a szája íze ▸ elvették a szája ízét valamitől ▸ valakinek a szája íze szerint

2. valaminek kellemes volta, az, ami a dolgot élvezetessé teszi. a csók íze. | vál valaminek az összhatásába vegyülő különleges vonás, jelleg. a pesti vicc íze.

3. vál gyümölcsíz, lekvár. ▸ se íze, se bűze

[ fgr ]

1. végtagnak külön mozgatható része. az ujjak ízei. | áll ízeltlábúak lábának egy-egy csuklósan mozgatható része. | ritk növ szártag. | ▸ ízekre ízeire szed valamit, valakit ▸ minden ízében

2. <kif-ekben:> valaminek legkisebb része, tagja, porcikája. ízekre szaggatja.

3. rég <ugyanazon a leszármazási ágon:> nemzedék. harmad-negyed ízig.

4. (nu-szerűen) ▸ ízben első ízben.

[ fgr ]

<szitkozódásban, elhomályosult jelentéssel.> egyen meg az íz!

[?fgr ]